A kosár üres
Julianus Imperator: 4. töredék
Ezen felül Jézus olyan szavakkal imádkozik, miket szánalmas alakok használnak csak, kik nem képesek a nyomorúságot nyugalommal viselni. Noha ő isten, mégis egy angyalnak kellett megerősítenie. S ki mondta el neked, Lukács, az angyal történetét, ha ez valóban meg is történt? Mert azok, akik ott voltak, mikor [Jézus] imádkozott, nem láthatták, mivel aludtak. Ezért mikor Jézus imájából hozzájuk tért, úgy találta, hogy bánatukban elaludtak, s így szólt: „Miért alszotok? Keljetek fel és imádkozzatok”, és így tovább.
S azután: „Mialatt beszélt, nagy tömeget pillantott meg, élén Júdással”.[1] Ezért nem írt János az angyalról, mert ő sem látta.
Könyveink elérhetőek a Kötet Könyvesboltban (Nyíregyháza, Dózsa György út 2.) és természetesen a bolt weboldalán is.
Manfred von Richthofen halálának 100. évfordulója alkalmából megjelent: Richthofen - A vörös harci pilóta E-BOOK.
A mai naptól rendelhető az iEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, vagy webshopunkban, ePUB és mobi formátumokban.
(A vörös harci pilóta könyv termékleírása alatt lehet átváltani az e-bookra.)
Julianus Imperator: A homéroszi hexameterről, mely hat verslábból áll, s közülük három daktilus (4. epigramma)
„Íkariosz lánysarja, okosszivü Pénelopeia”[1] három ujjal[2] tűnik fel, s hat lábon[3] jár.
[1] Devecseri Gábor fordítása.
[2] A δάκτυλος szó ujjat és a daktilus verslábat is jelenti.
[3] A homéroszi sor összesen hat verslábat tartalmaz.
„Az idők így múlton múlnak,
Öreg évek elvonulnak,
Nap fiatal fényeskedvén,
Hold fiatal ékeskedvén;
Úszik ám a Vízasszonya,
Vízasszonya, ég leánya
Ama csendes nagy vizeken,
Homályos habok hegyiben.
Előtte a vékony víz-ség,
Megette a merő mennyég.
Esztendő kilenc már telve,
A tizedik nyárra kelve
Fölüti fejét a vízbül,
Homlokát a habok közzül,
Akkor alkotásit kezdi,
Téremtéseit teremti
A sík tenger tág mezején,
A temérdek víz tetején.
Hol kezét kanyarította,
Földfokot szakajt ki ottan,
Ahol lába földet éré,
Halas vermet vájt helyére;
Hol alá-alábukott volt,
Oda mélységeket módolt.”
Kalevala – Első ének - részlet
Gyűjtötte: Elias Lönnrot - *1802. április 9. – 1884. március 19.
A finn eredetiből fordította és a summázó versikét (címet) írta Vikár Béla
"Az élet egy porond, hol herosok járnak, de a herosok elbukhatnak…
A Szentírás azt mondja: komolyan kell élnetek. A tölgyfában nagy energia van megfásulva, a kőszénben egy régi napnak az ereje van felraktározva. Ha valamibe, úgy az erkölcsi értékbe kell komoly munkát fektetni. Ha Raffaello csak tanulással lett művész, ha Michel Angelo mester kötényben tudja napszámát megszerezni, akkor az erkölcsi élet is fölényes, komoly munkát követel. Az erkölcsi élet van oly munka, mint a kőfejtés, mint a tengeren járás, mint a hegyeknek átfúrása, épp ezért bele kell fektetnetek legjobb erőtöket, mert ha nem, akkor elvesztek.
Krisztus mondja: „Ha a te szemed megbotránkoztat, vájd ki és dobd el, ha a te lábad botránkoztat meg, vágd le és dobd el.” Ez mind arra figyelmeztet, hogy az erkölcsi életért komoly elszántsággal kell áldozatot hozni. „Iparkodjatok bemenni a keskeny kapun; mert tág az út és sokan járnak rajta és keskeny az út és kevesen járnak rajta. A Szentírásban ez a görög szó van: condendito, azaz tolakodj, törekedj: Mert oly nagy dolgot, mint a lélek érvényesülését a gondolatlan élettel nem lehet elérni.
Itt komoly dologról van szó. Aki nem becsüli meg önmagát, aki az Isten kegyelmét nem használja fel, … der ist nicht geschits zum Kpenste der Wehrkeit, annak nincs muníciója az igazság és felség szolgálatában; csak annak van felkenetése, aki komolyan veszi azt, s mondja: „Látod, én tisztelem a te legfelsőbb akaratodat, mert tudom, a világ is azért van, mert az a te akaratod, a megváltás is azért van, mert jót akarsz. Én elismerem szuverén akaratodat, én apró, imbolygó öntudat imádom azt, hódolok neki, és ezt az akaratot beleállítom a lelkembe, s mi ellentáll neki; gondolat, szokás, vágy, küzdés, gyávaság, azoktól elszakadok s elpattanok tőlük, mint a végtelenség rotációjában elpattannak a csillagok, ami pedig mellette van, azt lefoglalom magamnak.
Ugye érzik, hogy ez a nemes vérnek a felpezsdülése? Érzik, hogy felemelkedhetnek, hogy nemesedhetnek, lehetnek erősek s komolyak az Isten akaratával szemben. Ez az a szent komolyság, mely néha komorsággá is válik, de ez sem eltorzulás, hanem a léleknek elmélyedése önmagába. Ezzel még nem leszek világgyűlölő, ez csak azért van, hogy szebben, gazdagabban élhessek."
Prohászka Ottokár (+1927. április 02.) - Húsvéti elmélkedések (1907.)
Útban a Zeppelin Budapest felé
Éjjel 11 óra 8 perckor tizennégy utassal startolt
Friedrichshafen, márc. 28.
A Graf Zeppelin szombat éjjel, pontosan 11 óra 08 perckor startolt Friedrichshafenből. A felszállás teljesen szélmentes, csendes időben tiszta levegőégben simán folyt le. A léghajót Lehmann kapitány vezeti és gondolájában a személyzeten kívül 14 utast hoz magával. Útiránya München, ahonnan Bécs felé kanyarodik. Friedrichshafenből, ha zavaró momentumok nem kerekednek, másfél óra alatt érkezhet Münchenbe, ahonnan további két óra múlva érhet Bécsbe, vagyis éjjel fél három óra korul. A léghajó utasai között van Dickmann professzor, a müncheni műegyetem tanara, Hlömeister Miksa Schaffhausenből, Hammer német mérnök, Horthy István, Scitovszky János, ifjabb Almássy László. Egyetlen nőutasa Pál Andorné. A többi utas laptudósító.
Bethlen István gróf is résztvesz a körrepülésen
A Dunántúl népe már kora reggel láthatja a léghajó-óriást,- amely terv szerint reggel 8 es 9 óra között érkezik meg Budapestre. Megtörténhetik azonban, hogy az óriás léghajó hamarabb érkezik meg. Rövid pihenő után, mint tudjuk, a Zeppelin Budapestről magyarországi körrepülésre indul. Erre a körrepülésre szombaton Bethlen István gróf miniszterelnök is megváltotta jegyet. Így Bud János, Gömbös Gyula, Scitovszky Béla miniszterekkel együtt ő is résztvesz az érdekes légi sétán. A Zeppelin fogadtatásánál megjelenik a kormányzó családjával, valamint testületileg vesz részt a külföldi diplomáciai kar is. A rendőrség mindent megtett, hogy Csepelen a rendet biztosítsa. Igen sok külföldi érkezett Budapestre a Zeppelin látogatása alkalmából, de a külföldi invázió a közeli napokban fog csak igazan bekövetkezni, amikor megkezdődik az automobil- és motoros-hét nagyszabású versenyprogrammja.
A főkapitány helyszini szemléje a csepeli repülőtéren
Bezegh-Huszágh Miklós főkapitány és Szilaveczky Lajos rendőr-főtanácsos, aki a holnapi rendőri kirendeltség vezetője, ma délelőtt helyszíni szemlét tartottak a csepeli repülőtéren és megtették mindazokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a forgalom teljes rendjét. A rend fenntartása céljából kétezer rendőr fog szolgálatot teljesíteni. A rendőrség felkéri mindazokat, akik autótaxin mennek ki a repülőtérre, hogy a viteldíjat jó előre készítsék elő, mert az autóknak csupán néhány másodpercig szabad várakozniok. A közönség a csepeli repülőtérre autóbuszon vagy villamoson is eljuthat. A közvágóhídi villamos-végállomástól körülbelül húsz perces gyalogsétával is el lehet érni a repülőteret. A Boráros-térről és a Corvin Áruháztól autóbuszok indulnak ki Csepelre. A Királyi Magyar Automobil Klub egy-, két- és ötpengős jegyeket hozott forgalomba. A nézőközönséget a helyszínen hangszórókkal tájékoztatják és a közönség szórakoztatásáról zenekarok gondoskodnak. Ha a léghajó bármely okból nem érné el Budapestet, akkor, a rendezőség a belépőjegy árát a program árának, húsz fillérnek levonásával visszafizeti. De ha a Zeppelin megjelenik a kikötő felett és kikötni mégsem tudna, akkor a szerződés értelmében már nem fizetik vissza a belépőjegyek árát. A Zeppelin vasárnapi fogadtatásánál a vármegyék és városok országos mentőegyesületének kispesti és budafoki mentőállomása tart hat kocsival, harminc orvossal, megfelelő személyzettel szolgálatot. A mentőkészültség reggel hét órától kezdve a repülőtér hangárjában teljesít szolgálatot, tehát az esetleges baleseteket ott kell bejelenteni. A budapesti postaigazgatóság Zeppelin-bélyegeket bocsátott ki, amelyeket vasárnap már csak a 4., 62. es 72. számú, továbbá a csepeli alkalmi postahivatal árusítja.
A „LZ 127** megérkezésének programmja
Szombat este 11 óra 9 perckor indult Friedrichshafenből Magyarország felé a német technika büszkesége, az L Z 127. jelzésű Graf Zeppelin óriás léghajó. A 236 méter hosszú és 30 méter átmérőjű léghajó reggel fél kilenc tájban köt ki a csepeli kereskedelmi es ipari kikötő területén levő Weisz Manfred - gyár repülőterén. A leszállásnál 250 főből álló kikötőlegénység segédkezik, amelynek munkáját Poppe Komei őrnagy, a Magyar Aero Szövetség léggömbös csoportjának vezetője irányítja. Az üdvözlések után a legénység végigvontatja az óriási léghajót a kordon előtt, majd a közönség végignézheti a ki- es berakodást, valamint a léghajó üzemanyag-felvételét. Fél tizenegy órakor a léghajó az utasokkal és postai küldeményekkel hatórás magyarországi körrepülésre indul. A léghajó valószínűleg elrepül Miskolc, Debrecen, Kecskemét és Szeged fölött és Székesfehérváron keresztül a Balaton felé veszi útját. Délután fél öt órakor ismét leszáll a Zeppelin a csepeli repülőtéren, ahonnan fél hét órakor indul vissza Friedrichshafen felé.
A rádió is közvetíti a Zeppelin érkezését.
A Zeppelin leszállásáról a rádió is tájékoztatja előfizetőit. A magyar rádiótársaságnak az volt a szándéka, hogy kiküldi riporterét Friedrichshafenbe és a riporter a léghajó fedélzetéről számolt volna be az út eseményeiről. A Zeppelin-művek vezetősége elvi okokból nem járult hozzá a tervhez. Tehát a Zeppelin látogatása alkalmából a repülőtérről ad a rádió helyszíni riportot. Ismerteti majd a leszállás előkészületeit és időről-időre közli a léghajóról leadott szikratáviratokat. Ugyancsak a rádió fogja közölni, hogy milyen útirányt választott a léghajó az ország feletti körrepülésre.
Budapesti Hírlap 1931, március 29, Vasárnap
"A harmónia nem erőtlenség vagy enyhültség. Ellenkezőleg: van. Csak az erőt nem látni, mert el van osztva, - elosztotta valaki, az erők nagy megfékezője: az arány és a mérték ura. Úgy tűnik, mintha a klasszikus szoborban küzdelemről szó se lenne, vagy kicsiny és gyenge erők lennének azok, amelyeket könnyű legyőzni. És mintha éppen a diszharmonikus szobor lenne a nagyobb, mert ott a kitörés látható: a szobor megmutatja, hogy az erő hogyan veti szét az embert. Mintha Mózes vagy Balzac vagy egy Siva több drámát mondana el, mint egy görög Aphrodité, mert amott az erő kilép és áttör, az emberi test alakját megnyújtja, deformálja, megkavarja és kicsavarja, szétfeszíti és megsemmisíti.
Pedig fordítva. Minél kevésbé harmonikus a szobor, annál enyhébb. Itt a küzdelem már eldőlt, az elemek felrobbantak, a dráma már nem félelmetes, nincs benne feszültség. Nem történhet semmi váratlan. A klasszikus szoborban rend van, sima, nyugodt, egyszerű. De ebben a tisztaságban irtózatos erők lappanganak: az egymást féken tartó elemek."
Hamvas Béla - Arkhai
Julianus Imperator: Az orgonáról (2. epigramma)
Különös nádféle természetet [phüszisz] pillantok meg. Biztosan hirtelen szökkent szárba egy másik bronzmezőről, oly vad külsővel bír. A szél, mely hullámzásra készteti, nem tőlünk származik, rohama egy barlangból, bika rejtekéből tör elő, s megfelelően kifúrt sípok alatt halad gyökeréig. Tiszteletre méltó férfiú áll ott, a kéz ujjait mozgatva, s kezeli a billentyűket, átadván a szót a sípoknak. A billentyűk könnyedén szökellnek, előcsalván a dallamot.
Julianus Imperator: Az árpából való borról[1] (1. epigramma)
Ki vagy te, Dionüszosz, s honnét származol? A valódi Bakkhoszra mondom, nem ismerlek téged! Csupán Zeusz fiáról van tudomásom. Ő nektártól illatozik, neked viszont kecskeszagod van! Szőlőnek szűkében lehettek a kelták, ezért főztek téged gabonaszemekből. Ezért Demetriosznak[2] kellene neveznünk, nem Dionüszosznak, búza- s nem tűz-szültének,[3] árpa-istennek, nem áradó-istennek![4]
