1Ismeretlen eredetű jóslat.
2A hagyomány szerint Arkhilokhosz és Hippónax szerzeményeinek közös jellemzője, hogy a maró gúnyversek, illetve a kegyetlen szatírák hatására a költemények célpontjai esetenként öngyilkosságba menekültek.
– A husziták pusztításai a magyar Felvidéken. – Nemzeti és vallási vonások a huszita forradalomban. A husziták hadi szervezete és harcmódja. – Ziska és Prokop. – A huszita felekezetek.
– A taboriták megsemmisítő veresége Csehbródnál. – Podjebrad és Mátyás. –
A középkor vége felé, mintegy 500 évvel ezelőtt hatalmas méretű vallási forrongás támadt Csehországban: a husziták mozgalma. Ez a vallási forradalom nem maradt meg az elvek harcának, hanem fegyveres forradalommá lett és nem csak Csehországot borította lángokba, hanem a pusztító háborúk kiterjedtek a Csehországgal szomszédos német és magyar területekre is. A Csehországgal szomszédos államok uralkodói ugyanis ijedten látták a cseh vallási forradalom elhatalmasodását, amely már nemcsak a középkori egyház vallási kereteinek üzent hadat, hanem új világrendet akart teremteni a régi helyén. A cseh mozgalmak első sorban a pápával és Zsigmond magyar királlyal találták magukat szemben, aki német-római császár is volt s bátyjának, Vencel cseh királynak a halála után a cseh trón örököse is lett. A pápa, Zsigmond és a fenyegetett német fejedelmek ötször indítottak keresztes háborút a husziták ellen. Óriási ellenséges hadak nyomultak be Csehországba, de a husziták mindig győzedelmesen verték ki őket országukból, sőt a háború színterét csakhamar áttették a szomszédos államok területére és rettenetes pusztításokat vittek ott véghez. Közben természetesen arra is törekedtek, hogy a szomszédos országok tömegeit is fellázítsák és a maguk ügyének nyerjék meg. A huszita harcok lángja így csakhamar átcsapott a magyar Felvidékre is.
- A janicsárok voltak a legjobb gyalogos katonák. – A törökök keresztény szülők gyermekeiből nevelték őket.
– Kiképzésük kemény, szigorú, szinte embertelen volt. – A janicsárok szervezete,törvényeik, kiváltságaik.
– A janicsárság lázadásai. – A janicsárok végnapjai. –
Körülbelül 600 éve van annak, hogy Orkhan (1326-1359) török szultán megszervezte a török hadsereg legfélelmetesebb katonaságát: a janicsárokat. Gyalogos katonák voltak ezek és vitézség, fegyelmezettség szempontjából a janicsár volt az akkori világ legjobb katonája. Ízig-vérig harcos, akinek a háborúskodás nem csak kötelesség és a ranglétrán való emelkedés útja volt, hanem a legnagyobb gyönyörűség is. A beléjük nevelt vallásos fanatizmusnál fogva szentül hitték Mohamed tanítását, amely szerint a hitetlenek ellen vívott ütközetben elesett harcos lelke egyenesen Mohamed paradicsomába száll, ahol a legnagyobb gyönyörűségek várakoznak ott rá s ezek a gyönyörűségek örökké tartanak. Négyszáz éven keresztül a janicsárság volt a világhódító törökség legélesebb kardja, győzelmeinek talizmánja. Nincs nemzet, amelynek testén ez az éles kard olyan mély sebet vágott volna, mint éppen a miénken, magyarokén, amikor évszázadokig tartó élet-halál harcot vívtunk az egész Európát elözönléssel fenyegető törökséggel. Ezért bennünket a janicsárok különös szervezete, története, virágzásuk és pusztulásuk jobban érdekel, mint bármely más nemzetet.
A janicsárok, akik évszázadokon át olyan borzalmas bátorsággal ontották a keresztény nemzetek vérét, eleinte keresztény szülők gyermekei voltak. A monda szerint Begtás – egy török pap s a róla elnevezett dervis-rend megalapítója – volt az, aki mindenütt a hadakozó török seregek nyomában haladva, összeszedte a keresztény fiúkat. Senki sem tudta, hogy mi a célja velük. Az öreg dervis titokban foglalkozott a gyermekekkel, akikből vakbuzgó mohamedánokat és rettenthetetlen katonákat nevelt. Aztán csatákba vitte őket, ahol mindig dicsőséget arattak. „Begtás kertjének virágai”, amint eleinte a janicsárokat nevezték.
- A világháború két új fegyvere, a tank és a mérges gáz közül a mérges gáz volt a veszedelmesebb.
– A világháborúban használt mérges gázok. – Azóta ötvenszeresen felfokozták a mérges gázok gyilkoló erejét. –
A világháború két új fegyverrel gazdagította a hadakozó emberiség már amúgy is túlságosan gazdag fegyvertárát. Az egyik új fegyver a tank volt, a páncélos hadi autó, amely mint valami páncélpikkelyes, óriási hernyó, átrobogott minden akadályon s ágyúk és gépfegyverek tüzét ontotta a meglepett ellenségre. A világháborúban kitalált másik új fegyver a mérges gáz volt, amely sokkal félelmesebb, sokkal gyilkolóbb a tanknál is. A mérges gázokkal való támadás volt a lezajlott világháború legmeglepőbb fegyvere. Ez a távolból, láthatatlan ellenségként gyilkol. Alattomosan és észrevétlenül óriási embertömegeket lehet vele elpusztítani és védekezni ellene nehéz. Mivel egy fegyver annál tökéletesebb, minél nagyobb a gyilkolóképessége, tagadhatatlan, hogy a mérges gáz a legtökéletesebb fegyver. Ma már valamennyi katonai szakértő azt állítja, hogy a jövő háborúiban a mérges gáznak lesz a legfontosabb szerepe és így a jövő háborúja a mérges gázokkal vívott, rettentő kémiai háború lesz.
A katonai államok teljesen tisztában vannak ezzel és a fegyverkezés lényegét mérges gázok gyártásában és ezek pusztító erejének a fokozásában látják. Reginald Hart angol generális nemrégen cikket írt egy angol újságban s azt mondja, hogy a legközelebbi háborúban a gyilkoló mérges gázok nagy városokat és hatalmas területeket fognak elpusztítani hihetetlenül rövid idő alatt, mint ahogy a prärik, a nagy amerikai síkságok száraz füvét pillanatok alatt fölfalja a tűz.
- Ma még vakmerő vállalkozás az Atlanti-óceán átrepülése. – A nyílt tengeri repülőgép-kikötők terve végre kivitelre kerül.
– Az első repülőgép-kikötőt New-York és a Bermuda-szigetek között fogják fölállítani. – Kikötővonalak és kikötőhálózatok a világtengereken.
A szakemberek még tíz évvel ezelőtt is úgy vélekedtek, hogy az igen nagy távolságokra való repülésnél csaknem kizárólag a léghajóké az elsőség s a légi közlekedés főútvonalain léghajók fognak közlekedni, míg a kitartó repülésre kevéssé alkalmas repülőgépek a légi közlekedés vicinálisai lesznek. Különösen a tengerentúli forgalomban szánták a léghajóknak a kizárólagos szerepet, mert elegendő üzemanyagot tudnak magukkal vinni, hogy leszállás nélkül is átrepüljenek az óceánokon át az egyik világrészből a másikba.
A repülőgép fejlődése azonban időközben rohamosan előrehaladt s ma már kétségtelen, hogy a repülőgép nem fog második helyre szorulni a légi közlekedésben. Mióta a repülőgépek teljesen fémből készülnek s a rájuk szerelt motorok számát és ezzel nagyságukat és teherbíró képességüket tetszés szerint fokozni lehet, a repülőgép a tengerentúli forgalomban is alkalmas közlekedési eszközzé vált. A lassan haladó nagy léghajókkal szemben megvan az egyik előnyük, hogy sokkal gyorsabbak s a gyorsaság a legfontosabb minden közlekedési eszköznél.
Valószínű, hogy a repülőgép és a léghajó vetélkedéséből is a repülőgép kerül ki győzelmesen, mert a léghajó gázzal töltött hatalmas teste mozgás közben nagy súrlódási felületen érintkezik a levegővel, aminek a lassúbb mozgás a következménye. Kétségtelen azonban az is, hogy ma még a Zeppelin biztosabban vállalkozhatik tengerentúli repülésre. Mióta Lindberg három évvel ezelőtt elsőnek repülte át az Atlanti-óceánt , s a 6 ezer kilóméternyi utat New-York és Párizs között 33 óra alatt tette meg, többen is sikerrel megismételték vakmerő útját.
"És láttam, és íme forgószél jött észak felől és tűz vegyült közéje és közepén ragyogó fény a tűzben..." (Ezékiel 1.)
Kép: P.F. Poole : Ezékiel látomása
|
Egyszer a Napnak fia, A szél hátán érkezett, Földanya vigyázta őt, Bármerre járt a fiú, |
 |
Nap fia, ha szomjazott, Nap fia, ha elszenderült, Föld gyermeke, Nap fia, Égig érő büszke fa, |
Váczi B. Nikoletta
M.G. Budapest. A harakiri régi japáni öngyilkossági mód, mely a szokás által szentesített ceremóniák közt megy végbe. A mostani mikádó azonban már eltiltotta. A hasfölmetszés ezen neméből a plebejusok ki voltak zárva; az csak a fő- és legfölsőbb nemesség és magasabb bürokrácia előjoga volt. A harakiri vagy önkénytes vagy ráparancsolt öngyilkosság vala s mindkét esetben tisztes, szennytelen halálnem, mely a halálbüntetés szégyenét lemosta az öngyilkosról és családjáról. Többnyire a büntettes maga sietett ezzel a halálos ítéletet megelőzni. Az illető egyéniség ünnepélyesen elbucsuzott családjától, fehér ruhába öltözött s legszebb szobájában a divánra heverve, hasát egy hosszában és egy keresztben futó metszéssel fölhasította ugy, hogy belei kidőltek. Háta mögött állt pedig legjobb barátja vagy legöregebb fia, a ki ebben a pillanatban fejét egy éles karddal levágta. – Ha a harakiri „ráparancsolt” vala, akkor annak részletei is megállapíttattak s kijelöltetett az az egyén is, a ki a deliquens fejét a kellő pillanatban leüsse. Érdekes neme volt a kettős, vagyis párbaj-harakiri. Ha t.i. egy előkelő japánit egy másik előkelő halálosan megsértett s attól nem kapott kellő elégtételt, kihivta harakirire. Meghivta ugyanis magához s ott ellenfele szemei előtt harakirizte le magát. Ellenfelének pedig követnie kellett példáját, különben holtig való becsületvesztésvárt rá.
Mit gondol ön, nem jó volna a harakiri ezen utóbbi nemét nálunk is behozni a „páros viaskodás” helyett?
(Julianus Imperator: Egy paphoz írt levél töredéke/A galileánusok ellen, Disciplina Kiadó, Pécs, 2020.)
