Julianus

Flavius Claudius Julianus

Julianus császár, azaz Flavius Claudius Iulianus Augustus (331 – 363) sokrétű személyiség volt: uralkodó, hadvezér, bölcselő és a görög nyelvben jártas író. Róma utolsó pogány uralkodójaként kifejezett célja az volt, hogy visszavezesse a birodalmat a régi római értékekhez, hogy megmentse a széthullástól. Rövid ideig, 361-től 363-ig tartó uralkodása alatt igyekezett megtisztítani a kormányzatot a keresztényektől, s megkísérelte újjáéleszteni a római vallási rítusokat. Keresztényellenessége és újplatonikus szellemisége miatt az egyház hitehagyottnak bélyegezte, és a későbbiekben is mindvégig elítélően nyilatkozott róla.

Hadvezérként sikeres hadjáratokat vezetett Galliában az alemannok és a frankok ellen. Legnagyobb diadala az argentoratumi ütközet volt, ahol elsöprő győzelmet aratott a háromszoros túlerőben lévő alemann haderővel szemben. A halál is a csatatéren érte, immár augustusként, mikor Róma keleti határait igyekezett kiterjeszteni a Szasszanida Birodalom ellenében.

Julianus volt az utolsó császár abból a konstantini dinasztiából, amely a birodalom első keresztény uralkodóházaként szerepelt a történelemben.